my magic place |
"Poroszkálok megint kékbenyúló mezőkön. Rézarcú nap villan a pocsolyán. Szívemben más bú-öröm kincsét őrzöm, új beszédet tanulgat már a szám. Fagyott tó lett szememnek enyhe kékje, lovam nem űzi gyeplőszár-szeszély. Belemarkol egy halom rőt levélbe, s utánam vágja a garázda szél." /Szergej Jeszenyin/
2016. július 25., hétfő
Megállt az idő
Vagyis nem állt meg, csak valahogy olyan furán telik. Hihetetlen, hogy már majdnem egy hete itt vagyok, a napok mégis inkább lassan csordogálnak. Gondolom ezt eredményezi, ha az embernek az a legnagyobb problémája, hogy milyen fagyit készítsen legközelebb, meg hogy úszni menjen délután vagy inkább biciklizni.
2016. július 21., csütörtök
Visszatérés
A viszonylag biztató januári kezdés után ez a félévem a rohanásról, kapkodásról, és mindenek előtt, az elhamarkodott döntésekről szólt. Úgyhogy eljöttem, abban a reményben, hogy a tíz hónapos várnai EVSem előtt sikerül egy kicsit rendbe tenni magamat.
Hazudnék, ha az mondanám, hogy ez egy jól átgondolt döntés volt, ugyanúgy elhamarkodtam, mint sok más fontos döntést ebben a félévben. Aminek aztán meg is lett az eredménye, újabb problémák és konfliktusok kerültek elő - ezekről most nem beszélnék, így vagy úgy, de mindegyiket sikerült megoldani.
Szóval eljöttem. Kedden érkeztem Kostanjevicába, és egy kicsit még mindig megfoghatatlan, hogy most itt leszek szeptember közepéig.
Hazudnék, ha az mondanám, hogy ez egy jól átgondolt döntés volt, ugyanúgy elhamarkodtam, mint sok más fontos döntést ebben a félévben. Aminek aztán meg is lett az eredménye, újabb problémák és konfliktusok kerültek elő - ezekről most nem beszélnék, így vagy úgy, de mindegyiket sikerült megoldani.
Szóval eljöttem. Kedden érkeztem Kostanjevicába, és egy kicsit még mindig megfoghatatlan, hogy most itt leszek szeptember közepéig.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)