#100újélmény 2.,3.,4. Solaris, Bin-Jip és a Magyar Természettudományi Múzeum

Jó, bevallom egy kicsit csaltam a háromból kettőnél is: a Solarisra még akkor vettem a jegyet, amikor nem tudtam a kihívásról, az MTM-ben pedig már számtalanszor voltam. De hát ez van, az élmény az élmény, és később majd megmagyarázom, hogy miért nem csalás teljesen az egész :)
Mérsékelt mennyiségű szöveg pár képpel, avagy találkozásom Lemmel (újra), az elektronikus zenével és a lepkehatározó tányérral.
 
2. Solaris az Ódry Színpadon

(forrás: http://odryszinpad.hu/)

Az Ódry Színpadon láttam már jókat: az Alszanak a halak? egyenesen kedvenc lett (annyira, hogy holnap újrázni fogok :)), a Solarist meg olvastam (egyszer, régen), szóval amikor Molyon felvetődött, hogy menjünk együtt megnézni, akkor úgy voltam vele, hogy miért ne?

Úgyhogy október 21-én este, munka után, kissé antiszociális hangulatban az Ódry Színpad bejáratánál találtam magam, ahol második próbálkozásra már sikerült is bejutnom. A többiek még nem gyakorlott idejárók, úgyhogy 18.30-kor találkoztunk az elvileg 7-kor kezdődő műsorhoz. A késés amúgy nem volt jelentős (persze lehetett volna jobb is, de én már hozzászoktam), és egész jó helyeket is sikerült szerezni az amúgy nem túl nagy nézőtéren.

A színdarabról nem számolnék be részletesen. Emlékeim szerint elég jól visszaadta a könyvet (mármint a könyvről szóló emlékeim szerint): nem történt benne semmi, az elég izgalmas volt. Nem volt rossz, de azért láttam már jobb darabokat is, a színészeket pedig talán a cuki szó írná le legjobban. Főleg a végén, amikor jöttek vissza meghajolni. Szóval összességében egynek nem volt rossz.

3. Bin-Jip koncert az Akváriumban

(forrás: Fél online)

 Na, hát a múlt heti élmények közül egy volt az egyetlen, ami egy kicsit sem csalás: még sem Bin-Jip koncerten nem voltam, sem az Akváriumban. Annyira nem, hogy csak előző nap tudtam meg, hogy megyek, miután a négynapos kőszegi tartózkodásom során nem követtem a munka e-maileket, és tudatom nélkül lettem beszervezve a koncertre egy munkamegbeszélés után.

Az már a koncert előtt feltűnt, hogy Harcsa Veronikának nagyon király ruhája van (a fenti képen látható piros darab), csak akkor még nem tudtam, hogy ő Harcsa Veronika (most meg lehet kövezni, ha ragaszkodtok hozzá). Maga a koncert kb. egy órás csúszással kezdődött, aminek nem örültem különösebben, meg amúgy az elektronikus zene sem áll különösebben közel hozzám, de nem volt rossz. A pörgősebb számok kifejezetten tetszettek, Veronikának pedig tényleg csodálatos hangja van :)

3. Magyar Természettudományi Múzeum
 

(forrás: http://www.nhmus.hu/)

Ez megintcsak egy kicsit csalás, mert természetesen már voltam az MTM-ben, nem is egyszer. Sőt, kifejezetten sokszor. És kifejezetten régen. Szóval ha szigorúan vesszük a kihívás szempontjából, akkor az épületen meg az uzsonna-terem moa-csontvázán kívül szinten minden új volt. Úgyhogy megérte elmenni, pláne hogy nemzeti ünnepeken ugye ingyenes a belépés :)

Az a helyzet, hogy csak szuperlatívuszokban tudok beszélni az összes kiállításról, amit megnéztünk. Jó, a korallzátonyos kiállítás sose lesz a szívem csücske, mert annyira mű, a fotókiállítás meg semmi extra. De aztán ott van a két nagy időszaki kiállítás, a Herend kincsei meg a Levéltitkok, és egyszerűen zseniális mind a kettő. Utóbbi az erdőről és a fény útjáról szól, extra interaktív és nagyon király, nem csak kisgyerekeknek szóló feladatokkal és bemutatókkal, hanem felnőtteknek is tud újat mondani. Jó, növénybiológusoknak nem biztos, de én is élvezettel jártam végig és csináltam a párosítgatós játékokat, pedig ki tudja hányadik éve tanulok már hasonlókat. A Herend kincsei is gyönyörű  - nyilván mondjuk a porcelánokból nem csináltak interaktív kiállítást -, számomra meglepően érdekes volt. A bemutatott darabok elsősorban növényeket, állatokat és/vagy gombákat ábrázolnak, van, amelyik már giccses, de a többség nekem tetszett, és vitathatatlanul nagyon igényes munkák. Ami a funkciót illeti, az is elég sokrétű: a teás csészéken és tányérokon kívül találtunk érdekes mintájú Minotauruszt, gomba formájú sószórót és lepkehatározó tányért is. A herendi kiállítás már csak november 2-ig van nyitva, de ha belefér, érdemes arra járni ;) Itt lehet nézni az oldal alján pár képet belőle: http://www.nhmus.hu/hu/kiallitasok/idoszaki_kiallitasok.

Van egy kisebb időszaki kiállítás is az állandóak mellett: Kaszab Zoltán emlékkiállítása. Ez nem túl nagy terjedelmű, nekem ugye a bogarászós hajlamaim miatt volt érdekes, P-nek meg a mongol kötődés miatt.

Az állandó kiállítások közül csak az ásványtárat és az Eltűnt világokat néztük végig, mert a végére már nagyon kifáradtunk (én kb. 2-3 óra alvás után mentem), de azok is nagyon királyak. Az ásványos részhez van egy felnőtteknek szóló, nem túl nehéz, de azért gondolkodós kérdőív (amivel lehet nyerni is, ha november közepéig tölti ki az ember), amivel ez a kiállítás is interaktívvá válik (már az ásványfogdosáson keresztül). Nem mondom, hogy tüzetesen átvizsgáltunk minden egyes kiállított darabot, de azért végigjártuk az egészet (és hibátlanul kitöltöttük a kérdőívet). A kövekkel szembe ugye vannak fenntartásaim, de egészen élveztem ezt a kiállítást is.

A dinoszauruszok szintén kevésbé állnak közel a szívemhez, viszont az Eltűnt világok is remekül interaktívra van megcsinálva, csak mindenhez hajolgatni kell, mert gyerekekre méretezték a feladatokat. De az is nagyon jó volt, dinoszaurusz lábnyomokkal, kövületekkel, kiállítottk magyar dinoszauruszokkal, meg játékokkal.

Még fejtegethetném tovább itt a dolgokat, de képek hiányában inkább nem teszem - a lényeg, hogy érdemes elmenni minden korosztálynak bármelyik kiállításra!